Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Néhány ars poetica

Barbilian, D.

Írásban az eszmék rendezettsége fontosabb a mondatok csiszoltságánál.

Egy ízben valaki azt kérdezte Barbiliantól, hogyan volt képes egyidejűleg matematikával

és költészettel is foglalkozni, mire ő így válaszolt: "A matematika éppúgy, mint a

költészet alkotó munka eredménye. Engem pedig csak az alkotás érdekel." Más

alkalommal ugyanezt a gondolatot így fejezte ki: "A matematika majdnem ugyanazokat

a szellemi erőket állítja sorompóba, mint amelyeket a költészet és a művészet is

megkíván."

 

Boltzmann, L. E.

Kirchhoff egyes művei rendkívül szépek. Szépség? -- hallom a kérdést. Nem

menekülnek-e onnan a gráciák, ahol integrálok nyújtogatják nyakukat? Szép lehet az,

aminek a legcsekélyebb feldíszítéséhez sincs ideje a szerzőnek? De igen, éppen ezzel

az egyszerűséggel minden szó, betű, vessző nélkülözhetetlenségével kerül az összes

művész közül a matematikus legközelebb a világok alkotójához; mindezek olyan

fenséget kölcsönöznek neki, amelyhez hasonlót legfeljebb a szimfonikus zenében

találunk. Már Püthagorasz követői is felfedezték a legszubjektívebb és legobjektívebb

művészetnek ezt a hasonlóságát. Az ellentétek vonzzák egymást. S emellett milyen

kifejezőképessége, milyen jellegzetessége van a matematikának. Mint ahogy a

zenészek már az első ütemnél felismerik Mozart, Beethoven, Schubert zenéjét

ugyanúgy a matematikusok is néhány oldal után már ráismernek Cauchyra, Gaussra,

Jacobira.

 

Cayley, A.

Egy matematikai elméletet -- mint egyébként minden más dolgot --, könnyebb felfogni,

mint elmagyarázni a szépségét.

 

Delambre, J-B.

Lagrange-ról azt mondják, hogy nem volt érzéketlen a zene varázsa iránt. Valóban,

összejöveteleken semmi se botránkoztatta meg annyira, mintha valakik csevegésükkel

zavarták a közös zenehallgatást. Egy ilyen alkalommal mondta el nekem, hogy miként

vélekedik a zenéről: "Szeretem, mert elszigetel a környezetemtől; az első három ütem

meghallgatása után a negyediknél már semmit sem látok, átengedem magam

gondolataimnak, s több nehéz problémát ilyen állapotban sikerült megoldanom.

 

Dirac, P. A. M.

Azt hiszem, hogy minden fizikus közül Schrödinger hasonlított hozzám leginkább.

Könnyebben egyetértettem vele, mint bárki mással. Azt hiszem azért, mert

mindkettőnkben elevenen élt a matematikai szépség szeretete, s igen nagy mértékben

ez határozta meg munkánkat. Valóságos hitkérdésnek tekintettük, hogy a természet

alapvető törvényeit leíró egyenletekben nagy matematikai szépségnek kell rejtőznie. Ha

tetszik, ez volt a vallásunk. Nagyon hasznos vallás volt ez, sok sikerünk alapjának

tekinthető.

 

Dubois-Reymond, E.

A matematikai tehetség éppúgy, mint a zenei -- amelyek gyakran együtt járnak -- már

zsenge fiatalkorban megnyilvánul. Erre egyrészről Pascal, másrészről Mozart az ismert

példa.

Hány olyan művelt ember van, akik nem bocsátanák meg maguknak, ha egy zongora

vagy hegedűművészről nem tudnának minden érdemlegest, de akinek sejtelmük sincs

egy Gauss vagy egy Faraday nagyságáról.

 

Einstein, A.

A képzelőtehetség fontosabb, mint az ismeret. Matematikai szépről éppen úgy

beszélhetünk mint esztétikai szépről. Van matematikai ízlés is amely a kutatások

kezdetekor segít felfedni, hogy ezek eredményre vezetnek-e vagy sem; a

vizsgálódásokat megfelelő mederbe tereli.

 

Hardy, G. H.

A legtöbb embernek van némi elképzelése a matematikáról éppúgy, mint ahogy a

legtöbb ember élvezettel képes hallgatni kellemes dallamokat; és valószínűleg többen

érdeklődnek igazán a matematika iránt, mint a zene iránt.

A matematikus -- miként a festő és a költő -- mintákat alkot. Ha ezek időtállóak annak

az az oka, hogy gondolatokból állanak.

A matematikusok mintáinak, miként a festő és a költő mintáinak szépeknek kell

lenniük. A gondolatoknak, miként a színeknek vagy a szavaknak, harmonikusan kell

egymáshoz illeszkedniük. A szépség az első kritérium: a csúnya matematikának nincs

tartós helye a világban.

 

Helmholtz, H.

A pályatársak vagy a nagyközönség egy tudományos művet vagy egy művészi alkotást

a haszna vagy a tanulsága, illetve az általa szerzett öröm nagyságával mérnek. A

szerző inkább arra hajlik, hogy a befektetett munkával értékelje alkotását. Ez a két fajta

értékelés csak ritkán esik egybe.

Helmholtz egy alkalommal a maga tréfás módján így válaszolt egy barátjának, aki

Bayreuth iránti lelkesedésével felbosszantotta: "Látod, ha jól kihallgattam volna

magamat egy Parsifal vagy Trisztán előadáson még egyszer olyan jól sikerült volna

nekem megoldani ezt a differenciálegyenletet."

dreamy-world-039.jpg

Kepler, J.

A terjengősség épp annyira lehet homályos, mint a tömörség.

 

Kronecker, L.

Kronecker diákkorában nemcsak matematikából jeleskedett, de sokra becsülte és szép

eredményeket mutatott fel a humán tárgyakból is. Ezt a széleskörű érdeklődését felnőtt

korában nemcsak hogy megtartotta, de ki is terjesztene a festészetre, szobrászatra és

a zenére is. Berlini háza muzsikusok -- köztük Felix Mendelssohn -- állandó

találkozóhelye volt. A zene -- jelentette ki -- a szépművészetek legszebbike, a

matematikát kivéve, amelyik a költészethez hasonlítható.

 

Kummer, E. E.

A matematika birodalmában egy sajátságos szépség uralkodik, amely nem annyira a

művészeti alkotások, mint inkább a természet szépségével rokon, s amely ugyanolyan

hatással van azokra az értelmes emberekre, akik eljutottak megértéséhez, mint emez.

 

Lagrange, J.

Mostanában nyugodtan és csendesen csak matematikával foglalkozom. Mivel senki se

sürget és mivel inkább csak a magam örömére dolgozom, mint kötelességből, úgy

teszek, mint az építkező nagyurak: többször megcsinálok, szétbontok s újra

megcsinálok valamit, addig, amíg meglehetősen elégedett nem leszek művemmel, ami

nálam igazán ritkán esik meg. (levél D'Alembert-hez)

 

Laplace, P. S.

Mivel a tudományt minden nagyravágyás és cselszövés nélkül csak a magam

kedvtelésére művelem, a sokaság helyeslése teljesen hidegen hagy.

 

Leibniz, G. W.

Úgy írtam, hogy az olvasó mindig észrevehesse a tanultak belső indítékait, sőt lássa a

felfedezés forrásait is és úgy érthessen meg mindent, mintha azt saját maga fedezte

volna fel.

 

Mittag-Leffler, G.

A matematika minden más tudománynál inkább élénk képzelőerőt tételez fel azoknál,

akik új felfedezésekkel hivatottak gyarapítani ezt a tudományt. A gondolatok tisztasága

egymagában sohasem vezetett új felfedezésekhez. A matematikus legjobb műve

emelkedett művészet, tökéletes, vakmerő, mint a képzelet legrejtettebb álma, világos és

egyszerű, mint az elvont gondolat.

 

Moisil, G.

Egy matematikus azért foglalkozik matematikával, mert valami szépet lát benne, valami

érdekeset, ami tetszik neki s ami felkavarja őt, gondolkodásra, elmélyedésre,

álmodozásra készteti.

A képzelet maga is információforrás.

 

Möbius, A. G.

A matematika tulajdonképpen nagyon költői.

 

Pascal, B.

Legutolsó dolog, amit megtudsz egy könyv írása közben az, hogy mivel kellett volna

kezdened.

 

Platon

A matematika nyitja fel a belső szemet az eredeti szépnek látására.

 

Poincaré, H.

A tudóst, aki méltó erre a névre, s mindenekfölött a matematikust, ugyanaz az érzés

keríti hatalmába műve szemlélése közben, mint a művészt; élvezete éppen olyan

intenzív s ugyanolyan természetű. Munkánkkal nem kizárólag a pozitív eredményeket

hajszoljuk, amint a laikusok feltételezik, mert fáradozásaink célja ezenkívül az is, hogy

ezen esztétikai érzelem hatása alá kerüljünk, s másokat is ezen hatás alá vonjunk.

 

Preyer, W.

Jó matematikusoknak gyakran van jó zenei hallásuk, de nagy zeneszerzők nem mindig

barátkoznak meg könnyen a matematikával.

 

Russel, B.

A matematika, ha helyesen tekintjük nemcsak igaz, hanem fennkölt szépség is --

hidegen és szigorúan szép, mint egy szobor. Olyan fenségesen tiszta és szigorú

tökéletességre képes, mint a legnagyobb művészi alkotások.

 

Sylvester, J. J.

A zene az érzelem matematikája, a matematika az értelem zenéje.

 

Ţiţeica, G.

Valójában mind a művészi, mind a matematikai alkotásban fellelhetők a rettenetes

gyötrődések, egész lényünk vergődésének pillanatai, amelyeket eleinte csodálatos

perspektívák csábítanak, és végül az eredmények felfedezése feletti páratlan öröm

koronáz meg.

 

Weierstrass, K.

Az a matematikus, aki nem poéta is egy kicsit, sohasem lesz jó matematikus.

 

Wiener, N.

A nagyközönség, ha a matematikára gondol legjobb esetben úgy véli, hogy az a

fizikusok és statisztikusok munkaeszköze, s legrosszabb esetben valami olyasmire

gondol, ami nagyon közel van egy könyvelő munkájához. Egy nem matematikus

nehezen hiszi el, hogy a matematikának kulturális és esztétikai varázsa van, aminek a

szépséghez, életerőhöz és ihlethez is köze van.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.